Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Menü

MÁSIK VILÁG
Vendégkönyv

     
Fotóim

Képtáraim-régebbi
1976. - 2007.
Újabb: 2008. - 2022.

500px képtáram

     
Hírek, cikkek stb:)
     

 

 

     
Statisztika
Indulás: 2005-05-11
     
Linkgyűjteményeim

Barátok, kedvencek
Fotós oldalak 
Érdekes lapok 
Infók, kapcsolatok

     
Kapcsolatok
     
:))
     
     
stat
     
MÁSIK VILÁG
MÁSIK VILÁG : 0 . Karácsonyi mese

0 . Karácsonyi mese


 

... Pár pillanatig bambán néztem a monitort. Öt percre kapcsol be a képernyővédő, de még a háttérnek alkalmazott fotográfiám látszott: hiúz a havas erdőben, valahol a Magurában. Tán egy percet alhattam. Nyakamhoz nyúltam; még éreztem a harapást. Nem vérzett...
Most már teljesen felébredtem, és visszatértem az imént lefutott alkalmazáshoz. Nem tudom, a komputerek mit éreznek a kapcsolatból; asztali gépem GPS PDA-mba van dugva, bár itt az átvitel fordított: a PDAból töltődik át a terepi mérések adata. De hisz a szerelem is annyiféle lehet…
Meg kell írni ezt a bolond álmot… levelet az álombeli lánynak. Nem kell se cím, se boríték; majd érte jön, ha eljön az idő. Míg írok, nem húzom szét a két masinát. Hátha mégis ők is…
A megszólításon gondolkodtam egy kicsit: a "Kedvesem" szó csak Gyöngyvért illetheti; de hát az üdvözlő lapon sem kötelező a megszólítás… és ez nem lesz hosszú levél.
"Boldog Karácsonyt és Új Évet!
Mielőtt tovább olvasod, ülj le egy kényelmes hintaszékbe vagy fotelbe, tölts magadnak egy kellemes italt - ha épp nincs otthon Chivas Regal, bármi megteszi, amit kedvelsz. És légy egyedül: a magány varázsa szükséges az utazáshoz…
Közönséges szóval álomnak mondjuk azt a dolgot; de az utazók, akiknek megadatott, hogy átmehessenek abba a másik világba, tudják, hogy kapcsolat… Nos, én Rólad álmodtam.
Abban a másik világban, ahol történt, párhuzamosak az idők… meleg volt, és untam a parton sörözgető zajos cimborákat. Legyezőbotommal és kalapomhoz tűzött tucatnyi műléggyel a csónakomhoz mentem hát, hogy a túlparton, valami csendes helyen fogjak néhány domit vagy balint vacsorára. Közben valami azt súgta, hogy bekapcsolva maradt a PDA-m; visszamentem hát a társasághoz, és mielőtt kikapcsoltam, láttam, hogy július tizennegyedike van, és 1977…
Hülye vicc, gondoltam; hisz azon az emlékezetes napon Gyöngyvérrel csavarogtam a Tátrában… és nekem csak vagy húsz év múlva lett ilyen kis masinám!
- Mi történt? - léptél mellém, és míg a kis képernyőre néztél, melled a karomhoz ért.
- A dátum - mutattam értetlenül - nézd…
- Az annyi. Ma 1974. július tizennegyedike van. De ezt a kütyüt csak sok év múlva találták majd fel.
...hát persze; neked 1974 volt. Tizenhét éves voltál, és gyönyörű… nekem meg 1977. Elcsúszott egymás mellett az idő, és hívtalak, hogy gyere velem. Oda. Át…
Kézenfogva segítettem kilépned az ingadozó csónakból a napsütötte fövenyre. Valami különös, perverz örömöt leltünk abban, ahogy a forró homok égette meztelen talpunkat. Azt akartam mondani, hogy… de a szám elé tetted a kezedet: - Psszt! - Megcsókoltam a tenyeredet… aztán bajszos szám szélét végighúztam a karodon, válladon… Beleszuszogtam a füledbe, s mert a szádat nem adtad, a nyakadat csókoltam, míg kezem a tarkódtól a hátad közepén lecsúszott a derekadig. Vissza fel már a blúzod alatt jött, alig érintve forró bőrödet a gerinceden…
Aztán beszaladtunk a hűvös vízbe, és úsztunk egyet.
- Nem folytathatjuk - mondtad, mikor ismét kijöttünk a partra, s leültünk a félárnyékba az öreg fák alatt - eltévedtünk a világok és idők útvesztőiben. Vissza kell mennünk… ott a miénkben mást szeretünk, és nem ér annyit ez a kis játék.
Ó, igen… csak játék a szerelem.
- Ugyan - mondtam boszorkányos szemedbe nézve - hisz csak álmodom az egészet. Te nem is tudsz róla. Én pedig mindjárt felébredek. De addig is… miért ne játszadozhatnánk?
- Megharaplak - mondtad… ... és felébredtem, és abból a másik világból csókod íze helyett csak a fogad helyét hoztam magammal a nyakamon.
1977 / 74. 07. 14."
Hát ez nem egy karácsonyi üdvözlethez illő dátum, de szinte akaratlanul gépeltem a levélke alá; nos, akkor már így marad.
Miután kinyomtattam és elmentettem a file-t a "Masikvil" katalógusba - magamban elnézést kérve tőlük - kikapcsoltam a gépeket, és kinéztem az ablakon; sűrű pelyhekben szakadt a hó. Csizmát kell húznom, míg kimegyek a kertbe a fenyőágért, gondoltam. De még korán volt; feltettem a platnira egy bádog bort mézzel, fahéjjal, szegfűszeggel, vékony szelet gyömbérrel, és sok szemesborssal… majd, ha felforrt, egy kis rumot öntök hozzá, hogy meg tudjam gyújtani. Addig beirdalhatom és befűszerezhetem az épp méretes csukát, akit a ma esti vacsorámnak szántam.
A lakásban prémvadász-tanyához méltó rendetlenség uralkodott: az egyedüllét luxusa. Takarítani és rendet rakni lusta voltam, hisz nem vártam vendéget. Kiöblítettem a termoszt, és mielőtt beleöntöttem volna, megkóstoltam a forralt bort, amit holnapra készítettem. Aki édesebben szereti, annak nyilván csalódást okozna; pedig így jó. Aztán kiválasztottam az ünnepi vacsorához szánt italokat: a csukát majd borovicskával flambírozom, és azt iszok előtte egy kupicával; utána megbontom utolsó palack saját termelésű, hetvenkettes évjáratú furmintomat. A felét ma iszom meg, másik felét majd a holnapi ebédvacsora után.
Kimentem a kertbe, és Bunkó kutyám asszisztálásával feltöltöttem a madáretetőket. Az egyik douglasfenyőről levágtam egy ágat; ez lesz a karácsonyfám. A hó már bokán felül ért… fel kéne hívni társaságunk vadőreit, hogy holnap kössenek valami nagy rönköket a lovasszán után, nyomokat húzni a vadnak az etetőkhöz; ha ez így esik tovább, holnapra fél méteres lesz. De hivatásos vadász koromban én is útáltam, ha magukat főnökömnek képzelő vadásztársaim beosztották a szabadidőmet.
Odabent vázába helyeztem a fenyőágat, és egy gyertyát készítettem mellé; lazán alufóliába tekertem a csukát, és egy tepsiben a lerbe tettem; mellé néhány krumplit is, héjastul. Aztán néztem a telefont, és gondolkoztam: milyen indokkal hívhatnám fel Jánost... de ő megelőzött.
- Kellemes ünnepet, Öreg! - mondta borízű hangon - esik a hó!
- Boldog karácsonyt, János. Azt én is látom.
- Nyomot kéne húzni a vadnak az etetőkhöz.
- Nem én mondtam... de örülök, hogy te is úgy gondolod.
- Hát igen. Vendégeink jönnek holnap, ha elmegyek itthonról, az asszony kiátkoz; az ő rokonsága. Te meg úgyis egyedül vagy. Holnap kilencre befogok neked, és beküldöm érted Ancsát kocsival. Délután meg hazavisz. A többi meg nem telefontéma. Nos?
- Jó; föltéve, hogy be tud jönni a hótól.
- A favágók tolólapos traktora járja az utat az állomásig. Szólok, hogy a lakásodat ejtse útba.
- Akkor ezt megbeszéltük. Fél kilencre várom Ancsát.
Míg a csuka sült, mégis összedobáltam a szobában szanaszét heverő holmikat egy kupacba, és leterítettem egy takaróval: így valamivel kevésbé feltűnő a rendetlenség. Löktem a tűzre pár jó görcsös gyertyánhasábot. Állítólag télen a komfortérzet elengedhetetlen része, hogy amikor kinn csikorog a hideg és tutulnak a farkasok, benn a cserépkályha duruzsol, s előtte dorombol a cirmos. Párom szívesen olvasgatott úgy, hogy csupasz talpát a kályha előtt szunyókáló macskáján tartotta; s úgy véltem hallani, olyankor ő is dorombolt. Nos, arra most is lehetősége van, mert elvitte magával.
Megnéztem az órámat; lányom és párom öt órakor gyújtják meg a gyertyákat - Őket pár perccel előtte hívom majd fel, és kívánok Nekik boldog karácsonyt és minden kedves-szépet, ami még eszembe jut. Aztán később, az est folyamán hátha még visszahívnak…
Kedvesem is öt óra tájban végez bokros teendőivel az istállóban. Még igazságosan szétoszt vagy két marék kockacukrot lovai között az ünnep tiszteletére; aztán váltogatva forró és hideg vízzel zuhanyozza le magát. Majd felhív mobilon: elképzelhetem, hogyan csókolom le cseppenként a fürdővizet aranybarna bőréről; s végül a karácsonyi jókívánság pár banális szava helyett egy hosszú sóhajjal búcsúzik. Gyöngyvérkém… ha csak egy picivel lettem volna fontosabb a lovaidnál...
Aztán arra gondoltam, hogy Berylt is felhívhatnám. Ő valószínűleg Karintiában tölti az ünnepet a hajdani Hart-birtokból megmaradt kis tanyán; de az a hívás egy vagyonomba kerülne, amilyen beszélőkéje van. Nos, majd ő hív, ha akar.
Míg a csukát eszegettem, Bunkó kutyám lefeküdt a pokrócára, és tapintatosan elfordult; így tanulta. S tán érezte, hogy második pohár borom előtt ma ő is ünnepi vacsorát kap: a minap karácsonyi kompetenciaként kapott negyed szarvasborjúból egy rendes darabot.
Este lett… üldögéltem a gyertyafényben, apró kortyokban iszogattam boromat, és szeretteimre illett volna gondolnom. De már a két ünnep közötti vadászatok jártak az eszemben. Egy külföldi csoportnak rendezünk disznóhajtást, s az elnök úr távollétében és megbízása alapján én leszek a vadászatvezető; legalább húsz körüli terítékre számítunk, és úgy jelöltem ki a hajtásra szánt erdőtömböket, hogy az általam ismert nagy remetekanok nehogy puskavégre kerüljenek. A felvezető útvonalakon is végigmegyek a szánnal holnap. Rá két napra meg vendéghívásos vadászat lesz; minden tag hívhat egy vendéget. Arra is én jelöltem ki a területeket, bár nem veszek részt rajta. Oda majd a puskássor tapos utat... a vadászmesterünk fogja vezetni, s olyan lesz, mint rendesen lenni szokott: sok puska, kevés hajtó, kis teríték.
Aztán János vadőrünk jutott eszembe, ahogy rám hárította a holnapi, egyébként kedvemrevaló munkát. Amikor társaságunk félállású hivatásos vadásza voltam, ő sportvadász volt; s egy környékbeli Tsz különösebb végzettség nélküli, de józanul gondolkodó mezőgazdásza. Aztán a Tsz tönkrement, és ő munka nélkül maradt. Én meg egy elvetemült törvény értelmében köztisztviselő lettem, és összeférhetetlennek ítélték, hogy vadászként is dolgozzak a cégem illetékességi területén. János így helyettem vadőr lett, és szolgálati fegyvereimet is ő kapta meg. A köztisztviselői fizetés meg az évek során egyre kevesebbet ér…
A gyertya tövig égett, és a mai estére szánt borom is elfogyott; s bár az utóbbi néhány évjáratból jelentős készletet tartottam itthon, nem indultam újabb palackért. Nem a bortól ünnep az ünnep.
- A puskád...? - köszönt János másnap reggel - otthon felejtetted?
- Fegyvert? Karácsonykor?
- Kaptam az elnök úrtól egy szarvasborjú lelövést. Nekem tele van a fagyasztóm. Arra gondoltam, ha már kifáradtál, lődd meg te. Itt a kis .222-es, ezzel volt időd összenőni… még a markolatát is a saját kezedhez faragtad. Meg aztán kóbor kutyák is járhatnak a területen.
- A borjút csak lődd meg te. De az egyik combját majd elfogadom, ha úgyis nekem szántad.
- Beírtam magamat; tudja csak úgy az elnök úr, hogy én voltam kint.
János két mondatban három szabálytalanságra akart rávenni; bár én is nem egy borjút lőttem azzal a jó kis fegyverrel annakidején. Ötven méterről, fejen. De nem arra való…
Csendesen siklott a szán a félméteres havon. Gyöngyvérre gondoltam, aki valószínűleg ugyanezt teszi most; bár négy vendéggel a háta mögött. Persze az ő szánját nem vércseszínű sodrottak húzzák, hanem éjfekete nóniuszai. Élelmes sógornője a vad etetéséből is üzletet csinált: vállalkozó szellemű vendégei jó pénzért személyesen hordhatják ki a szántól az etetőig a takarmányt, és közben mindenféle vadat láthatnak, fényképezhetnek. Bár az árba nyilván Gyöngyvérkém elbűvölő társaságát is beszámítja.
Bejártam a tervezett útvonalat; ittam egy jót a termoszból, majd magam mellé akasztottam az elengedett gyeplőt és bóbiskoltam egy kicsit; a lovak tudják az utat hazafelé.
Bunkó morgása ébresztett. Vizslám felborzolt nyakszőrrel meredt valamire.
- Fang Bunkó! - Ösztönösen a fegyver után nyúltam; jó érzés, ahogy mutatóujjam az alsókulcsos .222-es biztosítóját érinti. De… hol is járok? - néztem szét.
- Ruhe! - intettem csendre az ebet; s a fellápos - csetkákás, de most vastag hóval borított kis platón át kimentem a Vízér-szikla széléig. Vagy kétszáz méter hosszú a függőleges sziklafal, és van, ahol negyven méter magas; de ez az oldala alig emelkedik a fennsík fölé. Egy hatalmas hárs-sarjcsokor nő ki az oldalából; mi talajt talál az a sziklában, hogy ekkorára nőtt? Vén Jason már elmúlt hetven, mikor utoljára felmászott rá hársvirágot szedni, és engem, a tizenhat éves suhancot a kétség gyötört..
- Ugyan, komácskám - vetett rám egy csorbacsík vigyort - hisz ez jó hely a halálra! Mire megtalálnak - már ha egyáltalán - rég megesznek a hollók, a rókák, a vaddisznók… nincs gyász, meg temetés. Engem már csak Apád bora éltet, amit nekem lopsz tőle, hogy segíteni tudjak azokon, akik hisznek; s ha kell, azokon is, akik nem.
A Vízér-szikla minden lakott helytől és turistaúttól messze van; ó, ez tényleg jó hely a halálra!
A következő tavaszi szünetben akkor tizenhárom éves Gyöngyvérkémmel jártam ott; ő vágtatott elöl, és sötét pej furiosoja oly hirtelen torpant meg, hogy tőle kevésbé ügyes lovas nem ússza meg esés nélkül. Én jócskán le voltam maradva apja fogatba használt nóniuszán, így volt időm lefékezni. Leszálltam a magas lóról és megkértem a kicsi lányt, hogy ne jöjjön utánam; hisz már sejtettem… Mit kereshetett ott télen a Vén kuruzsló... hacsak a halált nem.
Néztem le a sziklaperemről, és vonzott a mélység… milyen egyszerű! Megtakarítható az öregség, a betegség, a nyugdíjas nyomorban töltött magány… de rám még szükség van...
A sziklafal egy védett kőfülkéje elől vékony füstoszlop szállt fel. Hosszúhajú pofa rakott tüzet ügyesen, nyírkéreggel, száraz vadrózsaággal, gyertyáncsengővel...

 

Nos, kedves Olvasó, a történet további része a „Kollektív mese” részben talál6ó:)

     

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre